új élet kezdődik

A helyzet tegnaphoz képest nem sokat változott....csak annyit, hogy ma én is a halálomon voltam, de ez itt most nem számít....

Anyácska már hosszú ideje nem volt olyan rosszul, mint ma. Kihányt mindent......elég vacak állapotban volt....

Tegyük meg tétjeinket!

A minap anyácskának azt találtam mondani, hogy nem fogja kihúzni augusztusig. Erre Ő azt mondta, hogy eddig mindegyik gyerekünkkel ráhúzott...miért pont Bíborka lenne a kivétel.

Innen az ötlet. Mindenki borítékolja a tippjét.....aztán majd meglátjuk.

Anya iszonyatosan be van lassulva. Az utóbbi időben egyre nehézkesebb a mozgása. Alig bírja levonszolni magát az emeletről. Mindazok mellett, hogy nagyon mulatságos látványt nyújt az egyre inkább kiskacsásodó járása, eléggé aggsztó is, mivel a lábai borzalmasan néznek ki. Persze hallani sem akar arról, hogy a dokinak megmutassa. Most mit csináljak vele? Fenekeljem el?....muhaha

Pár hete megszületett főnököm unokája. Eddig csak képeket láttam a kislányról, de most volt szerencsém találkozni Vele élőben.
Tündéri egy baba. Eltűnődtem rajta, hogy nemsokára nekünk is lesz egy ilyen pici babánk. Bár, tudja a fene, hogy lesz-e ilyen kicsi. Mármint……nem a baba méreteivel van gond, mivel teljesen átlagos méretekkel született…..csak a mi gyerekeink eddig mind nagyobbak voltak……mintegy fél kilóval….
Én igazából annak örülnék, ha nekünk is ilyen „kicsi” babánk születne, de ahogy elnézem anya pocakját……..majd meglátjuk.
 

Anyácska minap elment és feltöltötte a vitaminkészleteit.

Vett magának Magne B6-ot, meg kencét a lábaira, és még néhány homeopátiás bogyeszt....és otthagyott a gyógyszertáran tizenhétezer forintot..... Jó bolt ez a várandósság.

Anyuka azt mondta talán......TALÁN.....elmegy orvoshoz és talán......TALÁN......elmondja, hogy állandóan keményedik a pocakja.....végre.......VÉGRE....

Az utóbbi időben makacskodik a Netünk. Már megint nem sikerült a bejegyzésemet feltenni….grrrrr…
Helyzetjelentés: Az anyuka állapota állandó……állandóan keményedik a pocakja és egyre csúnyább a lába.
Bár azt mondják, hogy a terhesség nem betegség, mégis aggodalomra adnak okot azok a visszerek.
Kíváncsi vagyok, hogy a terhesség végén elmúlnak-e majd….

Megfigyeltem, hogy a terhes anyukák (és itt nem csak Nelliről van szó), akik már a többedik gyereküket hordják, elbagatelizálnak mindent. Vagy csak félnek a kórháztól... Hogy miért mondom mindezt? Mert anya már napok óta panaszkodik,hogy bekeményedik a hasa.....és olykor nagyot beleszúr. Mi erre a reakció.....le kell ülni. Amikor azt kérdezem, hogy menjünk-e dokihoz, csak legyint egyet.....és megy tovább......

Azt hiszem, döglődik a modemünk....már megint alig tudtam feltenni a képet...

Úgy látszik, érik egy összeveszés anyával....na nem azért, csak azért.

Egész nap lót-fut, nem kímélve önmagát..... estére meg félholtan piheg.... Nem lesz ez így jó.

Tegnap ste nem ment a blog, ezért most pótolom a hiányosságot:

 Már itt is vagyok. Jó fáradtan...... 

 .....hát kedveskéim, most néhány napra eltűnök, ezért nem lesz pár napig beszámoló és fénykép sem. A következő beszámoló, jövő héten....

Sziasztok

Ma végre egy kicsit lazább nap volt. Anya nem ment sehova, nem pörgött.....kicsit elült, de még mindig sokat nyüzsgött.....de ez legalább valami.

Tegnap megszületett Berci fiam keresztszüleinek a kislánya, Zsóka. "Természetes" úton,3600 grammal, és 54 centiméterrel. 

A cégnél ez a második baba a négyből. Mi vagyunk a sorban a következők......