Anya ma is pörgött és ügyintézett. Sokat. Egész álló nap jött-ment. Alig volt itthon, de végül is elintézett mindent.
Az egésznek persze az lett a vége, hogy iszonyatosan bedurrantak a lábai. Most este egy kis ideig azt hitte, hogy trombózisa van, mert hirtelen nagyon erős fájdalmai lettek. Persze szerencsére szó sem volt trombózisról, szóval minden rendben van eddig.
Ma eben a hatalmasan gyönyörű tavaszi időben anya kijött napozni. Sokat ücsörgött a napsütésben. Azt mondta, hogy érezni már a tesó mocorgását kívülről is. Persze nem voltam ott, amikor mocorgott, ezért erről én lemaradtam, azóta meg nem mocogott még a kis büdös.
A ház ma megint átalakult kórteremmé. Blanka és én meggyógyultunk, ezért a Lili és a Berci váltottak minket. Anya ma Őket szolgálgatta.
Ápolónőt játszott egész nap, pedig ugyancsak be vannak durranva a lábai. Közben azon panaszkodott, hogy az anyák munkáját nem ismeri el senki. Ez van.
A kép ma kicsit bolondosra (igazodva a naphoz) sikerült, mert amíg fényképeztem, a Dinamit zenekar Tinédzser dal című száma (egyik nagy kedvencem) szólt……nem halkan.
Ma délután kint tevékenykedtem az udvaron, és kijött hozzám anyácska is beszélgetni. Ahogy ott ücsörgött, és nézegette a visszereit, megdöbbentem, mennyire fehér. Kiadtam Neki (kötelező jelleggel), hogy napoznia kell. Ijesztően fehér.
Csak egy kép és más semmi.....
Most este találkám volt az egyik kedves barátommal, ezért tudtam, hogy későn jövök haza, és mire megérkezem, mindenki aludni fog. Éppen ezért, mielőtt Bercikével elmentünk volna karatéra, gyorsan lefotóztam anyácskát (ezért a farmer és a pulcsi), akinek elég "bilifüle" hangulata volt.
Azért a karatén látszott, mennyire büszke Ő a kisfiára (és persze én is)....kicsit talán a rosszkedve is elmúlt.
Kidolgoztam a belem és fáradt vagyok.....anya nemkülönben
Ma csak kép van, mert fáradt vagyok.
Hiába a hóesés, hiába a rossz idő, anya jól érzi magát. Bár délelőtt panaszkodott, hogy fájt a feje, de ez elmúlt és már csak virul jókedvűen.
Szerepet cseréltünk anyával. Most én vagyok kicsit lent, és Ő az, aki vidám és pozitív. Igaz, hogy nem sokat találkoztunk ma, de ez mindenesetre világossá vált. Mosolygós és jókedvű volt, bár az arca fáradtnak tűnt.....biztos az idő viselte meg (ezekben az őrült szeles időkben mindig a feje fáj).
