Ma egy hangyányival rutinosabb voltam, mint tegnap. Mivel tudtam, hogy későn fogok hazajönni, jó előre (mégdélután) lefotóztam anyukát a pocakjával.
Bár ragyog a képen, de a közérzete nem volt jó. Fájt a feje.
Mielőtt este elmentem, még csináltatott velem egy adag tejbepapit, amit én örömmel megcsiáltam, mert legalább evett valamit.
Mivel megint későn értem haza, nem tudtam felkelteni anyácskát. Nem sikerült sem fényképet csinálni, sem infokat szerezni hogylétéről.
Ez egy ilyen nap. Bocs.
Fejfájás+hányás=hangulatingadozás.....csak a szokásos.
Kérdezhetnénk, hogy mi köze lehet a gázhiánynak a terhességhez…….hát úgy néz ki, hogy nagyon is sok.
Érdekes, hogy egy születendő gyerekről, amíg nem tudjuk, hogy milyen nemű lesz, elég nehéz beszélni……..hogyan hívjuk? Magzat? Baba? Csudatudja….
Ezt a kérdést nálunk Bercike hamar megoldotta, mert amikor elmeséltük Neki a dolgot, hogy kistesója lesz, többek között megkérdeztük azt is, hogy mi legyen a neve majd. Az én (közel) hét éves kisfiam gondolkodás nélkül rávágta: Fridzsimen (gyk: a Hihetetlen család c. animációs film egyik szereplője)
Ezzel eldőlt, hogy a kistesó fiú lesz.
Annak idején, amikor Bercit vártuk, ugyanezt a kérdést Lilinek is feltettük……ott a válasz Tarzanka volt. Tehát születése pillanatáig Bercit Tarzankának hívtuk. Valószínűleg így lesz ez Fridzsimennel is.
Eddig ez rendben is van, de mi lesz a neve, ha kibújik?
És elkezdődött a keresgélés. Valamilyen oknál fogva én a “B” betűs nevek közt kezdtem keresgélni. Hadd legyen a Blanka a “B-közép”.
Mindenki bemondta a “saját” neveit, és megkezdődött a vita……érvek, ellenérvek……persze mondanom sem kell, hogy egyikünknek sem volt jó a másik által mondott név, de az álláspontok egyre inkább közeledtek. (Anya nevei: Ágoston (a barátaink kisfiát is így hívják,Benedek (ez erre a névre is igaz), Domonkos,Sebestyén, az én neveim: Bendegúz, Boldizsár (igaz van a családban már egy), és kiegyeztem a Benedekkel is )
Érdekes módon csak fiúnevekben gondolkodtunk. A lánynév csak úgy érintőlegesen került említésre, ráadásul ugyan abban a névben gondolkodtunk, tehát nem volt vita (lehet, hogy ez intő jel?). Ez volt a Bíborka.
A végén odáig jutottunk, hogy demokratikus útra tereltük, és szavazásra bocsátottuk a dolgot. Három cetlire ráírtuk a fiúneveinket, bedobtuk őket egy kalapba, és Bercivel kihúzattuk….
A kihúzott név a Bendegúz lett.
Ezt a nevet anya annyira nem akarta, hogy megfenyegetett azzal, ha nem mondok le erről a névről, inkább lányt szül (ennyit a demokráciáról). Hmmm…..majd még meglátjuk. Addig is szétnézek a többi név között, hátha lehet egy újabb meccsünk.
Teljesen átlagos napon vagyunk túl, amit beárnyékolt a "pocakszurkálás" ma is.
Miközben fényképeztem anyát, belesétált a képbe Blanka és köszönt a tesónak...meg küldött Neki egy puszit is.
De, hogy meglegyen "rendesen" is:
